A Real Madrid t�rt�net�nek legt�bb g�lt szerz� j�t�kosa, Alfredo Di St�fano h�rom v�logatottban is szerepelt (argentin, kolumbiai, spanyol). Sokak szerint minden id�k legjobb labdar�g�ja. Hat bajnoki c�met is szerzett, miel�tt a Real Madridba szerz�d�tt volna. Minden id�k legsikeresebb j�t�kosa klubszinten. A v�logatottal viszont nem volt szerencs�je. Az utols� es�ly�t arra, hogy vil�gbajnok legyen, s�r�l�s miatt szalasztotta el. Minden id�k harmadik legjobb g�ll�v�je a spanyol bajnoks�gok t�rt�net�ben (329 meccs/228 g�l), Hugo S�nchez (234 g�l) �s Telmo Zarra (251 g�l m�g�tt). Viszont a Real Madridban 282 ligameccsen 216 g�lt termelt 1953 �s 1964 k�z�tt �s ezzel rekorder a Klub t�rt�net�ben. 2004 m�rcius�ban Pel� bev�lasztotta a jelenleg �l� 125 legjobb labdar�g� k�z�. Barracas ker�let�b�l a Real Madridba Alfredo Di St�fano Laulhe 1926. j�lius 4-�n sz�letett Buenos Aires-ben (Argent�na). Volt k�t fi�testv�re is. Csal�dja a Farmercsal�db�l sz�rmazott, a Barracas nev� ker�letben �ltek. Itt kezdte �zlelgetni a "Sz�ke Ny�l" a labdar�g�st. A Sportivo de Barracas-ban kergette a labd�t eleinte, de m�r tizen�t �vesen a River Plate koroszt�lyos csapataiban j�tszott. 1943-ban mutatkozott be az argentin �lvonalban a San Lorenzo de Almagro ellen. 1945-ben �s 1947-ben meg is nyert�k az argentin bajnoks�got. Di St�fano els� bajnoki g�lj�t az Hurac�n sz�neiben szerezte, mivel a River k�lcs�nadta. A fiatal csat�r ugyanis �sszeveszett klubja els� ember�vel, mert nehezm�nyezte, hogy n�h�ny ifj� csapatt�rsa t�bb p�nzt keres n�la. A vit�nak k�lcs�nad�s lett a v�ge, a River Plate azonban egy �v m�lva m�r az orsz�g egyik legjobb csat�rak�nt hozta vissza Di St�fan�t. Az 1947-es �v dics�s�ges esztend� volt Alfredo-nak, mivel az "albiceleste" Guayaquil-ban megnyerte a Copa Am�ric�t. Mind�ssze egy d�ntetlent enged�lyeztek Chile ellen, a t�bbi meccset sim�n hozt�k. R�vidke p�lyafut�sa az argentin v�logatottban itt v�get is �rt. Hat m�rk�z�sen hat g�l az eredm�nye. Ezut�n Kolumbia fel� vette az ir�nyt... Kiv�ndorl�s Kolumbi�ba 1948-ban sokakkal egy�tt � is kiv�ndorolt az orsz�gb�l. A kontinensbajnoki c�m elnyer�se ut�n sokan m�s d�l-amerikai orsz�gokban pr�b�ltak szerencs�t, mivel az argentin bajnoks�g nem volt �ppen a legjobban fizet� akkoriban. Kolumbia k�l�n�sen kedvelt c�lpont volt. A kolumbiai "kal�zliga" viszont nem tartozott a FIFA �ltal elismert bajnoks�gok k�z�... Di St�fano a Millonarios Bogot�-n�l j�tszott, �s ez a csapat jelentette v�g�l az ugr�deszk�t a Real Madridhoz. Az alatt a n�h�ny �v alatt Pini-vel, Pipo Rossi-val �s t�rsaival �regb�tett�k a "ballet azul" h�rnev�t, 1952-ben pedig a Millonarios volt az ellenf�l a Real Madrid �tvenedik sz�let�snapj�ra rendezett m�rk�z�sen. Alfredo Di St�fano ekkor ker�lt a madridi klub c�lkeresztj�be. A Real Madridba igazol Alfredo Di St�fano sportp�lyafut�s�nak egyik leg�rdekesebb r�sze az 1953-as Spanyolorsz�gba �rkez�se. A River Plate-et a Millonarios kedv��rt otthagy� j�t�kost egyszerre a Real Madrid �s a Barcelona is szerette volna szerz�dtetni. Az �gy �ltal�nos bizonytalans�got teremtett szerte az orsz�gban, mivel mindk�t egyes�let azt �ll�totta, hogy megegyezett a j�t�kossal... Alfredo esete v�g�l a Nemzeti Sportd�nt�b�r�s�ghoz ker�lt, amely salamoni d�nt�st hozott: felv�ltva j�tssza a szezonokat mindk�t klub alkalmazottjak�nt. Ebbe a Barcelona nem ment bele, �gy a Real Madrid ny�lbe�t�tte minden id�k tal�n legjobb �tigazol�si �zlet�t. 1953. szeptember 23-�n, huszonhat �vesen j�tszotta els� meccs�t a Real Madridban, az ellenf�l a francia Nancy volt. A m�rk�z�st a gall csapat nyerte 4-2 ar�nyban. Di St�fano mellett Cosme, Gabriel Alonso, Mu�oz, Serrano, Arsuaga, M�rsal, Sobrado, Atienza, Seoane �s Campa l�pett p�ly�ra. Ezut�n megkezd�d�tt sz�m�ra a nagy tr�fe�k gy�jt�se. Hazai szinten nyolc bajnoki c�m (1953-54, 1954-55, 1956-57, 1957-58, 1960-61, 1961-62, 1962-63, �s 1963-64), egy spanyol kupa (1961-62) �s �t spanyol g�lkir�lyi c�m. Eur�pa csod�ja Mindazon�ltal a legnagyobb h�rnevet az eur�pai kupaszerepl�s hozta meg. A Real Madrid elnyerte �tsz�r a BEK-et, k�t elvesztett d�nt� �s egy vil�gkupa-gy�zelem tette a Klubot a vil�g legsikeresebb csapat�v�. Alfredo kilenc Bajnokcsapatok Eur�pa Kup�ja ki�r�sban vett r�szt, hatvan m�rk�z�sen negyvenkilenc g�lt l�tt. Mindegyik gy�ztes d�nt�ben g�lt szerzett, a Stade Reims ellen k�t d�nt�ben is, plusz a Fiorentina, a Milan �s az Eintracht Frankfurt elleniben is betal�lt, minden id�k legeredm�nyesebb j�t�kosa a BEK-et tekintve. Egyed�l�ll� m�don m�g az uruguay-i Pe�arol elleni 1960-as vil�gkupa-d�nt�ben is f�z�dik a nev�hez egy tal�lat. A d�l-amerikai kontinensbajnokot 5-1-re gy�zte le a Real Madrid az Est�dio Santiago Bernab�u-ban. Azon a var�zslatos est�n a k�vetkez� tizenegy diadalmaskodott: Dom�nguez, Marquitos, Santamar�a, Pach�n, Vidal, Z�rraga, Chus Herrera, Del Sol, Di St�fano, Pusk�s �s Gento. �sszesen �tsz�zt�zszer szerepelt a blancokn�l, 354 gy�zelem, 66 d�ntetlen �s 90 veres�g, 418 g�l az eredm�nye. K�tszer lett � a legjobb Eur�p�ban j�tsz� j�t�kos (Eur�pai Aranylabd�s 1957-ben �s 1959-ben). 1964. m�jus 27-�n szerepelt utolj�ra madridi mezben t�tmeccsen a b�csi Prater stadionbeli kilencedik BEK-d�nt�ben. A d�nt�t az Internazionale nyerte 2-1-re. A k�vetkez� szezonra a Real Club Deportivo Espa�ol-hoz szerz�d�tt, �s 1966-ban itt fejezte be profi p�lyafut�s�t. B�cs�meccs�nek viszont a Real Madrid - Celtic Glasgowt tekintj�k, amelyet az � tisztelet�re rendeztek, �s p�ld�ul a k�vetkez�kkel egy�tt szerepelt: Junquera, Calpe, De Felipe, Sanchis, Pirri, Zoco, Serena, Vel�zquez, Gento. A tal�lkoz� tizenharmadik perc�ben �ri�si ov�ci� k�zepette Di St�fano �tadta a csapatkapit�nyi karszalagot Ram�n Moreno Grosso-nak. El�z�leg Jose Sol�s Ruiz a sportban v�gzett tev�kenys�g��rt kit�ntet�st adott �t neki. Egy�bk�nt 1956-ban kapta meg Di St�fano a spanyol �llampolg�rs�got, 1957. janu�r 30-�n pedig els� meccs�t is lej�tszotta a spanyol nemzeti tizenegyben. Az ellenf�l Hollandia volt, az eredm�ny 5-1, Alfredo pedig h�rom g�llal j�rult hozz� a sikerhez. A vil�g legjobb j�t�kosa Miut�n az akt�v j�t�kt�l visszavonult, a labdar�g�sban dolgozott tov�bb, edz�k�nt. Ir�ny�totta az Elche, a Boca Juniors, a Valencia, a Rayo Vallecano, a Sporting Lisboa, a Castell�n �s a Real Madrid csapat�t is. A Valenci�val �s a Boca Juniors-szal bajnoki c�met szerzett. 1983-ban a Real Madriddal �t(!) k�l�nb�z� sorozatba lett m�sodik! Az utols� fordul�ban vesz�tette el a csapat a bajnoki c�met, �s n�gy k�l�nb�z� kupa d�nt�j�t nem tudta megnyerni (KEK, Copa del Rey, spanyol ligakupa, spanyol szuperkupa). A Real Madriddal spanyol szuperkup�t nyert 1991-ben. 1989-ben a France Football hetilap szavaz�s�n minden id�k legjobb j�t�kos�v� v�lasztott�k Johan Cruyff �s Michel Platini el�tt. 1990-ben szakmai tan�csad� lett a Real Madridn�l. A Don Bal�n magazin az elm�lt 35 �v legjobb j�t�kos�v� v�lasztotta. 1991-ben az Egykori Real Madrid-J�t�kosok Sz�vets�g�nek eln�ke lett. 1994-ben a FIFA is kit�ntette. 1996-ban Madrid v�rosa sportkit�ntet�s�t is megkapta. 1997-ben San Sebastian aranykit�ntet�s�t vehette �t, 1998-ban a FIFA a futballt�rt�nelem nyolc legjelent�sebb j�t�kosai k�z� v�lasztotta. 1999-ben a Diario Marca d�jazta, valamint Cristina hercegn�t�l vehetett �t szint�n sportkit�ntet�st. 2000. j�lius 21-�n, amikor Florentino Perez-t eln�kk� v�lasztott�k, az �j eln�k elhat�rozta, hogy els� gy�l�s�n Alfredo Di St�fano-t a Klub tiszteletbeli eln�k�v� v�lasztj�k. 2000. november 5-�n a p�rtol� tagok al� is �rt�k a javaslatot. �rdekess�gek Apja olasz sz�rmaz�s�, ugyan�gy h�vt�k, �desanyja a Francia bev�ndorl�, Eulalia Laulhe. A Barracas nev� Buenos Aires-i negyedben �lt eleinte. Kis ideig egy mez�gazdas�gi �zemben dolgozott 65 kilom�terre Buenos Aires-t�l. 1939-ben, 13 �vesen a River Plate serd�l�csapat�hoz ker�lt. 1945-ben deb�t�lt az els� csapatban, 1947-ben a v�logatottban. Abban az �vben elvileg al��rt a Boca Juniors-hoz, de az argentin labdar�g�k sztr�jkja miatt 1948-ban elhagyta az orsz�got. A Millonarios-szal Spanyolorsz�gban is megfordult �s itt hatalmas szenz�ci�t keltett azzal, ahogy b�nt a labd�val. Abban az �vben fel is bontotta a szerz�d�s�t a Millonarios-szal �s visszament a River Plate-be, mivel feljelentett�k a FIFA-n�l. Az FC Barcelona �s a Real Madrid megpr�b�lta a saj�t jav�ra ford�tani a szerz�d�s k�z�li herce-hurc�t. Jose Samitier (Barcelona) megegyezett a River Plate-tel, mik�zben Raimundo Saporta (Real Madrid) szem�lyesen a j�t�kossal jutott d�l�re. A madridi klub k�zben a Millonarios-szal t�rgyalt. A kolumbiai klub arra hivatkozott, hogy Di St�fano hib�zott, mivel szerint�k m�g szerz�d�s k�ti hozz�juk. 1953 m�jus�ban a "Sz�ke Ny�l" Spanyolorsz�gba �rkezett, ahol n�h�ny bar�ts�gos meccsen is r�szt vett a Barcelon�val, mik�zben m�r l�nyeg�ben a Real Madrid� volt. A FIFA kijel�lt egy k�zvet�t�t, Armando Mu�oz Claro-t. � hozta meg azt a furcsa d�nt�st, hogy a j�t�kos els� szezonj�ban a Real Madrid, a k�vetkez�ben a Barcelona csapat�ban j�tsszom, �s �gy tov�bb... A Barcelona lemondott a j�t�kosr�l, m�g aznap reggel fogadta a riv�lis k�pvisel�it a Nou Camp-ban. A madridiak kifizett�k a gr�n�tv�r�s-k�k klubnak azt az �sszeget, amelyet a Barcelona adott a River Plate-nek. Szeptember 23-�n pedig j�tt az a bizonyos Nancy elleni bar�ts�gos meccs... 1956-ban megkapta a spanyol �llampolg�rs�got, egy �vvel k�s�bb Hollandia ellen bemutatkozott a spanyol v�logatottban, amelyben �sszesen 31 alkalommal szerepelt. 1963. augusztus 25-�n Caracasban helyi szabads�gharcosok elrabolt�k, �gy pr�b�lva megd�nteni Betancourt eln�k hatalm�t. K�t nappal k�s�bb a helyi spanyol nagyk�vets�g k�zel�ben szabadon engedt�k. Elrabl�s�r�l film is k�sz�lt. Ramon Mendoza eln�ks�ge alatt technikai igazgat� lett a Real Madridn�l. 1990. november 21-�n Jose Antonio Camacho-val egy�tt, Toshack sikertelens�ge ut�n nevezt�k ki �ket. Florentino Perez �rkez�s�vel (2000. j�liusa), hamarosan a klub tiszteletbeli eln�k�v� nevezt�k ki. 1950-ben n�s�lt, az argentin Sara Freites Varela-t vette feles�g�l, aki 2005-ben hunyt el. Hat gyermeke sz�letett t�le: Nanette, Silvana, Alfredo, Elena, Ignacio �s Sof�a. Sz�mos unok�ja van teh�t. River Plate - K�tszeres argentin bajnok (1945, 1947). Az 1947-es bajnokcsapat tagjai: H�ctor Grisetti; Ricardo Vaghi, Luis Ferreyra; Norberto Y�cono, N�stor Rossi, Jos� Ramos; Hugo Reyes, Jos� Moreno, Alfredo Di St�fano, Angel Labruna �s F�lix Loustau. - Argentin g�lkir�ly (1947): A 30 m�rk�z�sb�l 29-en p�ly�ra l�pett, �s 27 g�lt szerzett. Argent�na - Copa Am�rica gy�ztes (1947). A csapat tagjai: Julio Cozzi; Colman, Sobrero; Norberto Y�cono, Perucca, Pescia; Boy�, Tucho M�ndez, Alfredo Di St�fano, Jos� Moreno �s F�lix Loustau. Di St�fano a 7 m�rk�z�sb�l 6-on p�ly�ra l�pett �s �sszesen 6 g�lt szerzett. Millonarios - N�gyszeres kolumbiai bajnok (1949, 1951, 1952, 1953). Az 1951-es bajnokcsapat tagjai: Julio Cozzi; Ra�l Pini, Francisco Zuloaga; Julio C�sar Ram�rez, N�stor Rossi, Ismael Soria; Alfredo Castillo, Antonio B�ez, Alfredo Di St�fano, Adolfo Pedernera �s Reinaldo Mour�n. - K�tszeres kolumbiai g�lkir�ly (1951, 1952). 1951-ben 31 g�llal, 1952-ben 19 g�llal. Real Madrid - �tsz�r�s BEK-gy�ztes (1956, 1957, 1958, 1959, 1960). Az 1956-os p�rizsi BEK-gy�ztes csapat tagjai: Alonso; Atienza, Marquitos, Lesmes; Mu�oz, Z�rraga; Jose�to, Marsal, Di St�fano, Rial �s Gento. A d�nt�ben a Stade Reims-t gy�zt�k le 4-3-ra (0-2-r�l ford�tva!). Az 1960-as glasgow-i d�nt�ben m�r sorozatban az �t�dik diadal�t aratta a madridi csapat. Az Eintracht Frankfurt-ot 7-3(!)-ra legy�r� tizenegy: Dom�nguez; Marquitos, Santamar�a, Pach�n; Vidal, Z�rraga; Canario, Del Sol, Di St�fano, Pusk�s �s Gento. - A BEK g�lkir�lya (1958). 7 m�rk�z�sen 10 g�lt jegyzett az 1957-58-as sorozatban. �sszesen 60 m�rk�z�sen 49 tal�lat, mind az �t gy�ztes d�nt�j�ben g�lt l�tt. - Nyolcszoros spanyol bajnok (1954, 1955, 1957, 1958, 1961, 1962, 1963, 1964). Az 1953-54-es gy�ztes csapat tagjai: Pazos; Navarro, Oliva, Lesmes; Mu�oz, Z�rraga; Jose�to, Olsen, Di St�fano, Molowny �s Gento. Az 1963-64-es (sorozatban negyedszer gy�ztes) csapat tagjai: Vicente; Isidro, Santamar�a, Pach�n; Muller, Zoco; Amancio, F�lix Ruiz, Di St�fano, Pusk�s �s Gento. Di St�fano 1953 �s 1964 k�z�tt 282 meccsen 216 g�lt szerzett a Real Madridban. - �tsz�r�s spanyol g�lkir�ly (1954, 1956, 1957, 1958, 1959). 1953-54: 28 m�rk�z�s, 28 g�l. 1955-56: 30 m�rk�z�s, 24 g�l. 1956-57: 30 m�rk�z�s, 31 g�l. 1957-58: 30 m�rk�z�s, 19 g�l. 1958-59: 28 m�rk�z�s, 23 g�l. Az 1958-59-as Real Madrid �gy n�zett ki: Alonso; Marquitos, Santamar�a, Lesmes; Santisteban, Z�rraga; Kopa, Rial, Di St�fano, Pusk�s �s Gento. - Vil�gkupa-gy�ztes (1960). A Real Madrid a Pe�arolt verte a d�nt�ben 5-1-re �s Di St�fano is g�lt szerzett. Ez a csapat l�pett p�ly�ra: Dom�nguez; Marquitos, Santamar�a, Pach�n; Vidal, Z�rraga; Herrera, Del Sol, Di St�fano, Pusk�s �s Gento. - Spanyol kupa gy�ztes (1962). A d�nt�ben a Sevill�t gy�zt�k le 2-1-re. A csapat az 1961-62-es alaptizenegy volt: Araquist�in; Miera, Santamar�a, Casado; Isidro, Pach�n; Tejada, Del Sol, Di St�fano, Pusk�s �s Gento. Di St�fano 1954 �s 1964 k�z�tti Copa del Rey ki�r�sokban �sszesen 40 g�lt l�tt. - K�tszeres latin-kupa gy�ztes (1955, 1957). 1955-ben a Stade Reims-t (2-0-ra), 1957-ben a Benfic�t (1-0-ra) gy�zte le a kir�lyi g�rda. Az 1955. j�nius 26-ai p�rizsi d�nt�ben gy�ztes egy�ttes: Alonso; Navarro, Oliva, Lesmes; Mu�oz, Z�rraga; Molowny, P�rez Pay�, Di St�fano, Rial �s Gento. - Kisvil�gkupa gy�ztes (1956). Szeptember 18-�n Caracasban rendezt�k a d�nt�t. A Vasco da Gama ellen gy�ztes madridiak: Alonso; Atienza, Marquitos, Lesmes; Mu�oz, Z�rraga; Jose�to, Marsal, Di St�fano, Rial �s Gento. - Ram�n de Carranza (1958, 1959, 1960). C�diz-i rendez�s� torna. Az 1957-58-as gy�ztes csapatunk pl. �gy n�zett ki: Dom�nguez; Atienza, Santamar�a, Lesmes; Santisteban, Z�rraga; Kopa, Marsal, Di St�fano, Rial �s Gento. - Benito Villamar�n (1960). Sevilla-i torna. A gy�ztes csapat: Dom�nguez; Marquitos, Santamar�a, Ruiz; Vidal, Z�rraga; Herrera, Did�, Di St�fano, Pusk�s �s Gento. Edz�k�nt: Boca Juniors - Argentin bajnok (1969). 1969. december 14-�n a River Plate 2 g�los legy�z�s�vel bajnoki c�mre vezette a csapatot. (Rub�n S�nchez; Domingo Rogel, Julio Mel�ndez, Rub�n Su��, Silvio Marzolini; Orlando Medina, Norberto Madurga, Ra�l Savoy; Ram�n Ponce, Angel Rojas �s Pe�a). Valencia - KEK-gy�ztes (1980). A Valencia a br�sszeli d�nt�ben az Arsenalt verte ebben az �ssze�ll�t�sban: Pereira; Carrete, Butubot, Arias, Tendillo; Solsona, Saura, Bonhof, Subirtas; Mario Kempes �s Pablo. - Spanyol bajnok (1971). (Abelardo; Tatono, Sol, An�bal, Ant�n; Paquito, Claramunt; Poli, Forment, Pellicer �s V�ldez.) - A m�sodoszt�ly bajnoka (1987) (Sempere; Quique, Arias, Voro, Revert; Bossio, Giner, Fernando, Subirats; Alca�iz �s Fenoll) River Plate - Argentin bajnok (1981). 1981. december 20-�n a Ferrocarril Oeste ellen 1-0-ra megnyert m�rk�z�s ut�n �jra argentin bajnoki c�met �nnepelhetett. Akkori csapata a k�vetkez� volt: Ubaldo Fillol; Saporiti, Daniel Passarella, Julio Olarticoechea, Tarantini; Reinaldo Merlo, Americo Gallego, Bulleri; Ram�n D�az, Mario Kempes �s Norberto Alonso. Real Madrid - Spanyol szuperkupa-gy�ztes (1991). A Real Madrid a Barcelon�t gy�zte le 4-1 ar�nyban. A gy�ztes csapat tagjai: Buyo; Chendo, Fernando Hierro; Manuel Sanch�s, Solana; Michel, Maqueda, Arag�n, Villaroja; Emilio Butrague�o �s S�nchez.