Hugo S�nchez M�rquez-t a valaha volt legjobb mexik�i csat�rk�nt tartj�k sz�mon. HUGO, A LEGEND�S G�LV�G�: Amit Hugo S�nchez-r�l tudni kell, az az, amit a g�lr�l, a j�t�k sava-bors�r�l tudni kell. Kev�s olyan j�t�kos volt, akit�l annyira tartottak volna, mint t�le, mivel b�rmilyen labda, ami a kapu k�zel�be ker�lt g�lszerz�si lehet�s�g volt sz�m�ra, ha a k�zelben tart�zkodott. Ak�r fejjel, ak�r l�bbal, ak�r combbal, ha Hugo j� labd�t kapott, nem esett k�ts�gbe, megc�lozta a kaput. Err�l is kapta a HuGol becenevet. A REAL MADRID EL�TT Hugo Mexik�v�rosban sz�letett 1958. j�lius 11-�n. Nagyon fiatalon m�r j�tszott a mexik�i v�logatottban az 1975-�s p�namerikai j�t�kokon, k�vetkez� �vben pedig a ny�ri olimpi�n. 18 �ves kor�ra m�r t�bb, mint 80 nemzetk�zi meccsel a h�ta m�g�tt a Pumas UNAM-hoz igazolt. Abban az �vben siker�lt az UNAM-nak megszereznie els� bajnoki c�m�t, k�t �vvel k�s�bb m�r � lett a g�lkir�ly a mexik�i bajnoks�gban 26 g�llal. Akkor egy�bk�nt az �szt, a telet �s a tavaszt Mexik�ban j�tszotta v�gig, de ny�ron m�r a San Diego Sockersn�l (USA) volt. S�nchez �t szezont h�zott le a Pumas UNAM-n�l, azok voltak a klub arany�vei. K�zben a San Diego Sockers-hez is tett m�g egy kit�r�t. Utols� UNAM-os szezonj�ban nemcsak t�rsg�lkir�ly lett csapatt�rs�val, Cabinho-val, de az UNAM bajnok lett, s�t, a CONCACAF Bajnokok Lig�j�t is megnyerte. �t sikeres mexik�i �vad ut�n 99 g�lj�val felkeltette a figyelm�t sz�mos spanyol csapatnak, �s 1981-ben al� is �rt az Atl�tico Madrid-hoz. Beletelt n�mi id�be, hogy megszokja a spanyol lig�t, de az 1984-85-�s szezonban rendszeresen betal�lt, 19 g�llal g�lkir�ly lett, a csapat megnyerte a Copa del Rey-t, m�sodik lett a bajnoks�gban �s megnyerte a spanyol szuperkup�t. A PICHICHI HUGO "B�RELT" TR�FE�JA A Real Madridhoz igazolt �s olyan j�t�kosokkal j�tszott egy�tt, mint Camacho, Butragueno, Gordillo, Valdano vagy �ppen M�chel. Els� h�rom szezonj�ban (1985-88), amelyet a Real Madrid-ban t�lt�tt, elnyerte a g�lkir�lyi c�met, valamint az 1989-90-es id�nyben is. Ugyanebben a szezonban �ll�totta be az Athletic-es Zarra 1950-51-ben el�rt 38 g�los g�lrekordj�t is. �gy az 5 Pichichi-j�vel (Atl�tico Madrid 1, Real Madrid 4) be�ll�totta a legend�s Di St�fano (Real Madrid 5) �s Quini (Sporting 3, Barcelona 2) eredm�ny�t. Csak Zarra van el�tte (Athletic 6). R�ad�sul � az egyetlen j�t�kos a spanyol bajnoks�g t�rt�net�ben, aki egym�s ut�n n�gyszer lett g�lkir�ly. Ez�rt a Real Madrid nagy m�rt�kben k�sz�nheti neki, hogy sorozatban �tsz�r, 1986-ban, 1987-ben, 1988-ban, 1989-ben �s 1990-ben bajnok lett. Sorrendben 22, 34, 29, 27, illetve 38 g�lt l�tt ezalatt az id� alatt. Mindemellett 1990-ben megkapta a legjobb eur�pai g�ll�v�nek j�r� Aranycip�t is. G�l �s a g�l�r�m: kit�r�lhetetlen k�p Ami Hugo S�nchez g�l�r�m�t illeti, azt az akrobatikus mozdulatot, a h�res szalt�z�sait senki sem felejtheti, aki vas�rnaponk�nt a Bernab�u-ba l�togatott, hogy az � g�ljait l�thassa. V�djegy�v� v�lt a minden g�lja ut�n bemutatott h�res el�reszalt�, amelyet l�nytestv�re (a montreali olimpia mexik�i torn�szcsapat�nak tagja) tisztelet�re mutatott be mindig. Az akkori Real Madrid-b�l legink�bb M�chel, Butragueno �s Hugo marad meg eml�keinkben. K�s�bb ez a h�rmas m�g j�tszott egy�tt az Atl�tico Celaya-ban is, a r�gi id�ket id�zve... Hugo nagyszer�en r�gta a b�ntet�ket is, nagyon ritka volt, ha kihagyott egyet. �rt�kes j�t�kos volt a 9-es�nk. Manaps�g nem annyira a k�z�pcsat�rok a legdr�g�bbak az �tigazol�si piacon, de akkoriban k�ts�gtelen�l Hugo-�rt kellett volna a legt�bbet fizetni. Spanyolorsz�got �s Madridot a sz�v�be z�rta Hugo mindig szeretettel gondolt orsz�g�ra, Mexik�ra. Sokak szerint nemcsak minden id�k legjobb mexik�i j�t�kosa, hanem Spanyolorsz�gban sincs hozz� foghat�. Tiszt�ban volt ezzel �s b�szke is volt r�, hogy egyesek ezt gondolj�k r�la. Spanyolorsz�g �s Madrid is k�l�nleges szerepet t�lt�tt be �let�ben. Nemhi�ba, mivel h�rom els� oszt�ly� madridi csapatban is megfordult; az Atl�tico Madrid �s a Real Madrid mellett volt � a Rayo Vallecano j�t�kosa is. Sz�mos egyes�letben j�tszott egy�bk�nt, de mind k�z�l a Real Madrid volt a kedvence, ahol a legt�bb id�t t�lt�tte, ahol a legt�bb g�lt szerezte, ahol a legt�bb c�met nyerte, ahol legendak�nt tisztelik. Sz�v�ss�ga, a hite, a koncentr�ci�ja �s a diadal ir�nti v�gya seg�tette abban, hogy sikeres legyen. Lassank�nt elnyerte az edz� bizalm�t �s ami a legfontosabb, a szurkol�k bizalm�t is. Nagyszer� nap volt, amikor a Real Madridhoz ker�lt, ahol els� perct�l tudta, hogy ebbe a csapatba a vil�gon a legnehezebb beker�lni. De az�rt Hugo S�nchez soha sem szorult h�tt�rbe. Tudta, hogy a Real Madriddal mindent megnyerhet, ami profi labdar�g� sz�m�ra nyerhet�, mindent, amit szeretne, a legjobb lehet. Ma, alig n�h�ny �vvel k�s�bb m�r k�l�nleges helye van a legjelesebb Real Madrid-j�t�kosok k�z�tt! Els� szezonj�ban levetk�zte g�tl�sait, fel�lm�lta legmer�szebb elv�r�sait is: bajnok �s g�lkir�ly lett 22 g�llal. M�g n�gy bajnoki c�m, g�lkir�ly, aranycip�s Ehhez a bajnoki c�mhez m�g n�gyet gy�jt�tt (1986-87, 1987-88, 1988-89, �s 1989-90). R�ad�sul 1989-ben a spanyol kup�t is begy�jt�tte, 1986-ban az UEFA-kup�t, 1991-ben pedig a spanyol szuperkup�t. H�t �v alatt 251 g�lt szerzett a Real Madridban. �t Pichichi-je k�z�l az els�t az utols� Atl�tico-s szezonj�ban, n�gyet pedig a Real Madridban, ebb�l h�rmat egym�s ut�n. 22, 34, illetve 29 g�llal. Az 1989-90-es �v viszont ebb�l a szempontb�l a legt�rt�nelmibb a maga 38 g�lj�val. Be�ll�totta a legend�s Telmo Zarra cs�cs�t. Ez el�g volt arra, hogy megkapja az eur�pai Aranycip�t. Sz�mos szurkol�, bar�t, �js�g�r� �s vezet� szerint Hugo S�nchez volt a Madrid legterm�kenyebb g�ll�v�je Alfredo Di St�fano �s Pusk�s Ferenc �ta. Hugo S�nchez szerencs�je azonban nem tartott �r�kk�, ami a s�r�l�seket illeti. Alig kezd�d�tt meg az 1990-91-es szezon, m�ris megs�r�lt, n�h�ny napot ki kellett hagynia. Hamarosan azonban erre r�s�r�lt, �s a mexik�i v�g�l csak 15 meccsen tudott p�ly�ra l�pni az id�ny sor�n, b�r 12 szerzett g�lja egyenletes teljes�tm�nyt mutat, de messze elmarad a kor�bbi szezonok�t�l. Utols� s�r�l�se 1991. �prilis�ban m�r hossz� id�re a p�ly�n k�v�lre k�nyszer�tette, csak a k�vetkez� id�nyben j�tszhatott �jra. M�g az 1991-92-es �vad kezdet�re sem �p�lt fel, eg�sz pontosan 1992. janu�r 8-�n lehetett �t �jra l�tni. Sokat kihagyott a szezonban, emiatt a klub �prilis 21-�n szerz�d�st bontott vele. Er�s nyilatkozath�bor�k kezd�dtek, m�jus 7-�n sz�letett egyezs�g, �s Hugo elhagyta a csapatot. 1997. m�jus 29-�n rendeztek neki egy b�cs�meccset. Az �v Madridban, amely m�r nem a focir�l sz�lt Az 1991-92-es szezon volt az utols�, amelyben m�g Hugo a Real Madridban j�tszott. S�r�l�ssel bajl�dott. �j �rz�ssel kellett megbar�tkoznia: 33 �vesen egy j�t�kos m�r elveszti a bizalmat, pl�ne, ha s�r�lt. Egyszer minden j�t�kos p�lyafut�sa v�get �r, de � hossz� id� ut�n fel�p�lt, �s folytatta a j�t�kot az Am�ric�ban (Mexik�). 1993-94-ben a madridi Rayo Vallecano-ban t�nt fel �s 16 g�lt �rt el. Ez egy el�g nagy sz�m ahhoz k�pest, hogy a Vallecas-i kiscsapat az egyik legszer�nyebb k�pess�g� egy�ttese volt a spanyol �lvonalnak... 1994-95-ben az Atlant�ban (Mexik�), 1995-96-ban Linz-ben (Ausztria), 1996-ban a Dallas Burn-ben (USA) j�tszott a Major League Soccer alap�t�s�nak �v�ben, p�lyafut�s�t az 1996-97-es szezonban az Atl�tico Celaya-ban fejezte be bar�taival: Butragueno-val �s M�chel-lel. B�cs�meccsei 1997. m�jus 29-�n b�cs�zott el az akt�v j�t�kt�l a Santiago Bernab�u stadionban, a Paris St Germain ellen. Hugo a Real Madrid csapat�ban j�tszott �s nyertek 4:1-re �gy, hogy 3 g�lt v�gott (egyet sem b�ntet�b�l!). M�chel, Butragueno, Gordillo �s Mart�n Vazquez is j�tszani akart a meg�rdemelt b�cs�meccsen. A 85. percben Garcia Calvo lecser�lte, �gy �rt v�get minden id�k legjobb mexik�i j�t�kos�nak p�lyafut�sa. A k�zv�lem�ny felz�dult. A v�logatottbeli p�lyafut�sa Paraguay ellen �rt v�get az Azt�k stadionban. Megcs�kolta a labd�t �s hatalmas taps k�zepette a kezd�k�rbe helyezte. V�logatottbeli karrierje �ri�si klubsikerei ellen�re S�nchez-nek nem volt ilyen sikeres a v�logatottbeli karrierje. 75-sz�r volt v�logatott, 46 g�lt szerzett a nemzeti tizenegyben, de p�lyafut�s�nak korszaka egybeesett a csapat egy gyenge id�szak�val. Mexik� nem jutott ki k�t olyan vil�gbajnoks�gra, amely nagyon fontos lehetett volna Hugo-nak. Mind�sszesen egy g�lt l�tt azon a h�rom v�b�n, amelyen r�szt vett. Vil�gbajnoks�gok: Argent�na 1978: 0 g�l/3 fell�p�s Mexik� 1986: 1 goal/4 fell�p�s (negyedd�nt�ig jutottak) USA 1994: 0 goals/1 fell�p�s Edz�k�nt N�gy szezonon �t tart� edz�sk�d�s ut�n a Pumas UNAM-mal (ahol kezdte j�t�kosk�nt) Hugo Sanchez megnyerte a 2004-es Clausur�t a mexik�i bajnoks�gban, a d�nt�ben a Chivas Guadalajara-t vert�k meg. V�gyott a Real Madrid-ba edz�nek, a klubba, ahol remekelt p�lyafut�sa sor�n, a vil�g egyik legjobb �s leggazdagabb csapat�ba. 2004. szeptember 1-j�n �jabb m�rf�ldk�h�z �rkezett UNAM-os edz�i korszaka: a klub 1-0-ra legy�zte a Real Madrid-ot a Santiago Bernab�u stadionban a Bernab�u kup�n. Azt�n Hugo lett az els� edz�, aki k�tszer egym�s ut�n nyerte meg a viszonylag �j rendszer� mexik�i bajnoks�got ("Torneos cortos"), megel�zve a Monterrey Rayados-t a ligabajnoks�g sor�n. 2002-ben, amikor Javier Aguirre lemondott a mexik�i v�logatott edz�i posztj�r�l, Hugo jelentkezett a feladatra, de a sz�vets�g vezet�i t�l tapasztalatlannak tartott�k (nem volt el�g k�l�nb�z� fajta bajnoki c�me vagy volt nagyobb siker� edz� akkort�jt). V�g�lis a kor�bbi argent�n v�logatott kapust (az 1978-as VB-gy�ztes csapat tagj�t) �s �rett edz�t, Ricardo LaVolpe-ot jel�lt�k ki Aguirre cser�j�nek. LaVolpe �s S�nchez az�ta �lland� sz�csat�kat v�v nyilv�nval�an amiatt, hogy Hugo el�gedetlen, mert nem akart�k edz�nek. Mag�n�lete S�nchez annak a H�ctor S�nchez-nek a fia, aki az Asturias-ban �s az Atlante-ben is j�tszott. Hugo-nak fogorvosdiplom�ja van. Feles�ge Isabel Mart�n. K�t fia van. "Nino de Oro" ("aranyfi�"), "Hugol" �s "Pentapichichi" (az �t Pichichi miatt) n�ven is ismert.